Cito pede labitur aetes

Amióta suliban járok olyan gyorsan megy el a délelottom, mintha nem is lett volna, ellenben a délutánjaim ólom lábakon kezdtek el járni! Mire hazaérek három óra tomény angolozás után, már a nevemre sem emlékszem rendesen, beszélni meg pláne nem marad energiám. Hostmotheremnek is csak hummentek néhányat amikor azt firtatja, hogy milyen volt ma a suli. Részletes kifejtésre fejvesztés terhe mellett sem lennék képes!
Ma a tutorom kitálta (egy kifejezetten jól sikerult teszt után), hogy magasabb szinten kéne kezdenem, mert nekem a Level1 már nem elég eros...hosszas és kitartó kuzdelem árán lebeszéltem errol az elképzelésérol. Nem akarom, hogy a fulemen follyon ki az agyam, az erolkodéstol!

Csönded vagyok

Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked. 
Vártál ha magadról szép éneket, 
dícsérő éneked én nem leszek, 
mi más is lehetnék: csak csönd neked. 

E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok. 
Ha rám így kedved van maradhatok, 
ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér, 
se jel, se láng csak csönd, mely égig ér. 

S folytatom mid vagyok, mid nem neked, 
ha vártál lángot, az nem lehetek, 
fölébem hajolj, lásd hamu vagyok, 
belőlem csak jövőd jósolhatod. 

Most elmondtam mid vagyok, mid nem neked. 
Vártál ha magadról szép éneket, 
dícsérő éneked én nem leszek, 
mi más is lehetnék: csak csönd neked.

Roviden ennyi...

Annyira nincs semmi dolgom, hogy még a blog irására sem érek rá. De komolyra forditva a szót, az egész hetem kicsit el lett számolva, valahogy semmire sem értem rá, legalábbis semmi fontosra. Voltam beiratkozni a sulimban ami 27.-én kezdodik, már parázom is rendesen, vettem egy baglyos pizsamát, jártam a Trafalgar téren, csináltam és ettem tokos lasagnét, egy igazi angol gentleman felvette a leesett egy fontosomat és mosolygott, majdnem elestem az emeletes buszról lefelé mászva egy fékezésnél, bolhásak a macskáink és veluk az egész ház is, kivéve az én szobámat, lett egy szemolcs a bal talpamon, kifertotlenitettem az egész házat és vettem szemolcsirtot. megtanultam croissant sutni és ettem is belole,( nem lett rossz, de még nem az igazi), jovo hétvégén jon hozzánk valaki aki leelenorzi, hogy kutyaszereto emberek vagyunk e, avagy csak amolyan Szornyella de Frászok, és vettem a jovendobeli kutyanknak egy bolhanyakorvet, mert elorelátók vagyunk.

Félreértések vigjátéka

A cim magáért beszél. A mai napom másból sem állt mint félreértésekbol, de kezdem az elején. Még szombaton lefixáltam Christiana (továbbiakban házinénim) testvérével, hogy ma megyek hozzá takaritani ( Karin nem tud járni, ezért kell neki némi segitség) és megadott egy cimet amit még a Google Earth is csak hosszas vonakodás után volt képes megmutatni, eleinte mindenképpen a St Helen`s Roadra akart kuldeni St Helen`s Crescent helyett. Kitartó keresgélés-nem találás után segitséget kértem a házinénimtol, aki csuklóból kozolte velem, hogy ne izguljak mert ahova a Google Earth irányit, az jo hely, csak annyira pici az utca, hogy nincs kulon feltuntetve (amugy az utca teljes ketto házból állt), én pedig megállapitottam, hogy nem irigylem az angol postásokat. Reggel  indulás elott még a biztonság kedvéért megkérdeztem, hogy merre is találom az "N" megállót de mivel ezt a házinénim sem tudta, inkább elvitt a testvéréhez. Szerintem ezt azért csinálta, mert nem táplál hiu reményeket a tájékozódási képességeimmel kapcsolatban és mivel amúgy is arra megy dolgozni, gondolta megspórol nekem egy utat. Odafelé szépen megmutogatott mindent, hogy melyik buszról, hol kell majd leszállnom melyikre hol kell átszállnom stb. Azt persze nem sejthette,hogy én ettol fuggetlenul képes leszek eltévedni. A visszafelé út elso része konnyen ment de az átszállásnál annk ellenére,hogy jo számu buszra szálltam fel, az irányt bizony elvétettem. Most még nem kell rohogni, mert igazaból jó felé ment, a probléma azzal volt, hogy ott a buszmegálló után két felé ágazik az út, az egyik balra kanyarodik a másik meg egyenesen megy tovább és én sajnos túl botor voltam ahhoz, hogy megnézzem mi a végállomása a busznak. Szóval sikeresen felszálltam egy olyanra ami Balham Stationnál tett le Norwood Station helyett. Egyébként csak még eggyel késobbi buszt kellett volna megvárnom ahhoz, hogy jóra szálljak fel, de aki turelmetlen az ugye igy jár. A szerencsém az volt, hogy ugyanaz a busz ment tovább Norwoodba mint ami megállt Balhamben, csak az már akkor másik járatnak számitott, olyannak ami azon bizonyos elágazódásnál nem fordul balra hanem egyenesen megy. Ha otthon lennék azt mondanám, hogy Ismerd Meg Szép Hazádat Mozgalom résztvevojeként korulnéztem kicsit, de mivel ez London, inkább azt irnám, hogy tartoztam az ordognek egy úttal.

Heti mérleg

Ez egy számbavétel az engem ért veszteségekrol, illetve nyereségekrol a teljességre való torekvés igénye és a kronológiai sorrend teljes figyelembevétele nélkul.

• Nyereségek

Egy darab asztali tolltartó, made by hand kivitelben , konzervdobozból

Ugyanazon  tolltartó kozelebbrol

Egy darab BILILILA kislámpa

Egy darab KÉK szennyeskosár

• Veszteségek
  
  

  

  Egy egész heti csokikészlet teljes pusztulása KETTO nap alatt

KETTO darab megégetett ujj (Sorry folks, nem tudom mennyire latszik,
de a mutatoujjam most csak fél ujjlenyomattal rendelkezik. A másik fél ujjlenyomat helyén teljesen lesimult borfelulet van)

+ egy darab LILA (bár helyenként már gyógyulgató-zoldulgeto) folt, deréktájon (ezért nincs lefotózva) és egy darab hámsérulés a jobb fulem és tarkóm kozotti helyen félúton felfelé (remélem értitek). Bár ezt nem merem teljességgel veszteségként elkonyvelni, mert egy tapasztalattal gazdagabb lettem...Ne mássz almafára, ha olyan nedves éghajlaton laksz mint Anglia, mert a fakéreg nyirkosan kifejezetten csúszós tud lenni.

(Megjegyzés! Aki tudja hogyan viszonyulok a szinekhez, az remélem érti miért vannak nagybetukkel irva.)