megnéztem egy elméletileg vigjátéknak titulált filmet, ami gyakorlatilag nem hozta a tole elvárt kellemes limonádészintet amin simán be lehet kábulni és ontudatlanságba zuhanni, hanem a gondolataim lovai kozé csapott és idegen vizekre uzte oket...nem mintha mostanság nem járnék kelloen idegen vizeken, legalábbis gondolati sikon.
2011. január 14., péntek
i swear i don`t have a gun
bár tudom hogy a késo éjszakai nirvana fogyasztás heveny depressziót okoz nálam, ami napkozbeni alvajárással párosulhat a hajnalig tobzódás után, ma mégsem tudtam megállni.
megnéztem egy elméletileg vigjátéknak titulált filmet, ami gyakorlatilag nem hozta a tole elvárt kellemes limonádészintet amin simán be lehet kábulni és ontudatlanságba zuhanni, hanem a gondolataim lovai kozé csapott és idegen vizekre uzte oket...nem mintha mostanság nem járnék kelloen idegen vizeken, legalábbis gondolati sikon.
megnéztem egy elméletileg vigjátéknak titulált filmet, ami gyakorlatilag nem hozta a tole elvárt kellemes limonádészintet amin simán be lehet kábulni és ontudatlanságba zuhanni, hanem a gondolataim lovai kozé csapott és idegen vizekre uzte oket...nem mintha mostanság nem járnék kelloen idegen vizeken, legalábbis gondolati sikon.
2011. január 10., hétfő
kovetkezett folytatás
tegnap este hirtelen felindulásból elkovetett mozizást ejtettunk meg tesómmal. a hirtelen felindulást azért teszem hozzá, mert bár hetek óta terveztuk a hári péter múvi megtekintését, mire odaértunk az ODEONhoz már pont elkezdodott a film napi elso vetitése (4:45) ami nem is okozott volna problémát, de a második és egyben utolsó vetités 8.00-as kezdése ellen tesóm bevetette a "holnap dolgoznom kell ezért korán lefekszem" indokot. ezért 4.52-kor volt spuri be a moziba, gyorsanpisilésgyorsanveszgumicukrotamitaztánrosszkasszánálakarkifizetni, majdpedig toksotétben bebotorkáltunk a vetitoterembe és pont az elso gyilkosságra oda is értunk.(ezt azért tartom fontosnak megemliteni, mert ha valaki látta a filmet ELEJÉTOL végig, akkor az mesélje már el kommentben hogy mirol is maradtam le) szóval voltdemár(nincs) nagyúr épp kinyirt szerintem valami toknóném alakot.
egyébként a "konyvbol csinálunk mozit" dologgal az egyetlen problémám, hogy ha eléggé régen olvastam a konyvet ahhoz, hogy már ne emlékezzek tisztán minden részletére, majd nagyjából ekkor megnézem a kisebb-nagyobb váltostatásokkal lefortgatott filmet, akkor az én amúgy sem feltétlen tudományos rendszerezettségérol hires agyam úgy osszekutyulja a dolgokat hogy ember legyen a talpán -aki bejut az agyamba-és kibogozza a sztorit.
persze azt is hozzá kell tennem, hogy-ki gondolta volna?- az angoloknak az angolul beszélo filmekhez nem kell felirat...ez nyilván nem csokkenti a moziélményt valaki számára aki folyékonyan beszél és ért angolul, de megvallom oszintén, a gyorsan elhadart angol szoveg, párositva a kulonbozo háttérzajokkal és figyelmet elvonó izgalmas látványelemekkel kissé megfekudte a gyomromat. és bár annak ellenére, hogy abban reménykedtem a konyv olvasása megkonnyiti a beszélt szoveg értését, mondhatni talán még jobban megnehezitette azzal, hogy a konyv alapján mást vártam és a magyarul elvártat próbáltam egyeztetni az angolul elbeszélt cselekménnyel.keseru csalódás... mozizás vs kriszta 1:0...
(talán legkozelebb egy sztanéspan filmet kéne megnéznem, valami nagyon oreg moziban, áporodott pop cornnal a kezemben, egy vedlett kárpitú nyicorgós széken ulve, csakhogy szokjam az iramot...)
(jaigen, telefonom múltheti senkinemhallengemésezértkiabálatelefonbaamiengemidegesit mutatványát, annak lehet betudni, hogy béna szegény, ezért megorokoltem egy telefonnak is csúnya ékszernek pedig nem elég szép ericsson modelt tesómtól-mino szerencse, rózsaszin, de annyira nem csúnya szinu, szoval mit jártatom itt a kezem- és innetol azzal hasitom az étert.
újévben
tobb mint egy hónap telt el a legutolsó bejegyzés óta, van mit bepótolni...
a karácsony békésen, csendesen telt, legalábbis nekem, a kicsi hostcsaládom enyhe traumán esett át, amikor a nagymama 24.én jobblétre szenderult-hogy szépen fejezzem ki magam. azt már csak halkan tenném hozzá, hogy az angolok a halált is huvos meltóságteljességgel és látszólag érzelmi viharok nélkul viselik. ez nem jelenti azt, hogy nem szenvednek vagy szomorúak, csak egyszeruen mások mint a magyarok úgy általában. a karácsonyi képeslapzuhatag után már nem is lepodtem meg azon az 5 tucat befutott levlapon, amiken kulonbozo ismerosok és majdnem ismeretlenek az esemény felett erzett legmélyebb sajnálatukról tudatták a családot.(utánanéztem egy boltban kb 25 féle deepest simpathy feliratu levlapot lehet fellelni,és a három megtekintett bolt egyikében sem találtam ugyan olyat, pedig csak a foutcai boltsoron mentem végig)
a temetést, a családdal ellentétben nem ereszteném bo lére, teszem mindezt azért, mert nekem az egy hét folyamatos ilyen mise olyan mise, ilyen búcsúztató meg olyan búcsúztató, és a kulonbozo osszejovetelek kulonbozo kategóriáju ismerosoknek és ismeretleneknek boven elég volt. nem kell tobb belole, mert még a felemlegetésétol is a hideg ráz...ez a ház hétvégenként amúgy is átjáróház, de amikor egyszerre 10 felnott és legalább ot gyerek tartózkodik szerény személyemen és a két fos-ez igy vicces de nincsenek hosszú, duplaékezetes betuim- hostcsaládomon kivul az alsó szint nappalijában és étkezojében, abból legalább két gyerek-a "sajátom" meg a tundériédes unokaoccse-természetesen az én nyakamon lóg a konyhában, hátha leszek olyan rendes, hogy palacsintát sussek nekik, amikor a felnottek kávéért és teáért sikongatnak, akkor már nagyon nehezen fogom vissza magam a kiabálástól és az ideges szemrángástól.
és bár a temetos hét óta igencsak ingerult vagyok, piciny hostcsaládom rá sem pipált és megette a kemény pénzért vásárolt bagettemet, amivel végképp kihúzták a gyufát...revenge!(folyt.kov.)
a karácsony békésen, csendesen telt, legalábbis nekem, a kicsi hostcsaládom enyhe traumán esett át, amikor a nagymama 24.én jobblétre szenderult-hogy szépen fejezzem ki magam. azt már csak halkan tenném hozzá, hogy az angolok a halált is huvos meltóságteljességgel és látszólag érzelmi viharok nélkul viselik. ez nem jelenti azt, hogy nem szenvednek vagy szomorúak, csak egyszeruen mások mint a magyarok úgy általában. a karácsonyi képeslapzuhatag után már nem is lepodtem meg azon az 5 tucat befutott levlapon, amiken kulonbozo ismerosok és majdnem ismeretlenek az esemény felett erzett legmélyebb sajnálatukról tudatták a családot.(utánanéztem egy boltban kb 25 féle deepest simpathy feliratu levlapot lehet fellelni,és a három megtekintett bolt egyikében sem találtam ugyan olyat, pedig csak a foutcai boltsoron mentem végig)
a temetést, a családdal ellentétben nem ereszteném bo lére, teszem mindezt azért, mert nekem az egy hét folyamatos ilyen mise olyan mise, ilyen búcsúztató meg olyan búcsúztató, és a kulonbozo osszejovetelek kulonbozo kategóriáju ismerosoknek és ismeretleneknek boven elég volt. nem kell tobb belole, mert még a felemlegetésétol is a hideg ráz...ez a ház hétvégenként amúgy is átjáróház, de amikor egyszerre 10 felnott és legalább ot gyerek tartózkodik szerény személyemen és a két fos-ez igy vicces de nincsenek hosszú, duplaékezetes betuim- hostcsaládomon kivul az alsó szint nappalijában és étkezojében, abból legalább két gyerek-a "sajátom" meg a tundériédes unokaoccse-természetesen az én nyakamon lóg a konyhában, hátha leszek olyan rendes, hogy palacsintát sussek nekik, amikor a felnottek kávéért és teáért sikongatnak, akkor már nagyon nehezen fogom vissza magam a kiabálástól és az ideges szemrángástól.
és bár a temetos hét óta igencsak ingerult vagyok, piciny hostcsaládom rá sem pipált és megette a kemény pénzért vásárolt bagettemet, amivel végképp kihúzták a gyufát...revenge!(folyt.kov.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)